„Állsz egy tetőteraszon, gépfegyvereznek a vadászrepülők, te viszont úgy érzed, hogy az egész nem igazán komoly, csúszkáljunk tehát a néhány vödör vízzel magunk készítette jégpályán…” – így emlékezett 1944-45 végzetes telére Konrád György író, aki az újlipótvárosi nemzetközi gettóban vészelte át Budapest történetének legsötétebb fejezetét. Külföldi nyomásra ugyanis ezen a környéken jelöltek ki néhány védett házat, ahol a nemzetközi védelem alá helyezett zsidók kaphattak helyet. Azonban ez még nem jelentett egyet a biztonsággal, mindössze a túlélés esélyét adta az üldözötteknek. A hosszúlépés.járunk? városi sétáján felkeressük az egykori védett házakat, ahol az épületek pincéiben tömegek zsúfolódtak össze, megnézzük a református templomot, ahol százak leltek menedéket a vészkorszak idején és megismerjük az embermentő misszió hőseit is, akik minden szabályt megszegtek azért, hogy minél több emberéletet menthessenek. Az utcákon pedig szembejöttek velük azok a nyilasok, akik hirtelen jött hatalmukat fitogtatva mészárolták le ártatlanok ezreit.




